Meséink világa
Te is Fehérlófia vagy?
Igen, az. Vagy legalábbis jó eséllyel az, ha magyarul el tudod olvasni ezt a népmesét. Akkor leszel csak biztosan az, ha magyarul is fogod érteni. Azaz, ha a benne rejlő üzenetet is eljut hozzád. Ebben szeretnék segíteni. Azt már sokan tudják, hogy a népmesék nem elsősorban a gyerekeknek szóltak, vagy legalábbis van egy olyan értelmezési lehetőségük, ami egészen biztosan nem. Most ebbe a világba ereszkedünk le.
A Fehér ló a keleti asztrológiai hagyomány szerint a Nyilas jegy képviselője. A magyarságot pedig évszázadok óta minden hagyomány épp e jegy tulajdonságaihoz köti. Ezt a fehér lovat csillagok rajzolják az égre… ez a Nyilas csillagkép, a tejút lábánál. S ha ez a fehér ló átvágtat a Tejúton, akkor hová jut? Az Ikrek csillagképhez? Egészen pontosan az Ikrek csillagkép mellé, egy a Napúton rajta lévő ám a 12 állatövi jegynek részét nem képező alakhoz… Nimródhoz, az Ikrek atyjához. Fehérlófia nem más, mint Nimród.
Egy nagy fa lábánál (azaz a Tejút egyik végén, a Nyilas csillagképnél) megszüli a fehér ló a fiát. Hét évig szoptatja, majd felküldi a fe tetejébe, hogy húzza le a kérgét, azaz, mondja meg mi van a fa belsejében, mi teszi élővé. Ám mivel ez nem sikerül, újabb hét évig szoptatja, vagyis anyai keblére veszi, tejjel táplája. Ezt követően sikerül csak az újbóli próba. Milyen utat jár be ez a gyermek a 14 év alatt? Bizony nem mást, mint a naputat, melyen nem 12, hanem pontosan 14 csillagkép található. Nimród születik, s elindul az Ikreken által, s a hetedik jegyben épp édesanyja, a Nyilas csillagképben jár, a Fá-nál, a Tejútnál, ám ekkor még nem képes kiállni a próbát, hiszen csak az út felét ismeri. Még hét jegy, még hét próba, melyből az utolsó a legnagyobb. Mi is ez a próba, mely a meséből hiányzik. Itt Paksi Zoltán idézem:
„A Bika szarvai közöl kilépő Nap az Orion válla fölé ér. A Bika jelképesen a sötétség állatává válik, de Nimród felvállalja a fényt, a Nap lesz most a hős feje, az útkereszteződés világossá válik és Orion az íjával lelövi a lehúzó erővé vált állatot. E belső küzdelem utána a lélek már a tejútra érkezik, mert alkalmassá vált a magas tudás befogadására.”
Íme, ez a mi első próbánk is: mi lehet az az energia, amit a Tejúton át az élet fennmaradását lehetővé teszi?
Az anyatej nem lehet más, mint a szeretet szimbóluma, erről nevezték el magát a Tejutat is. Ennyit mindenkinek tudnia kell az életről, csak aztán vághat neki a maga útjának, ahogy Fehérlófia is. Mit csinál? Kiléphet a zárt rendszerből, immár elhagyhatja a Naputat. Lehúzva a felszínt, ő maga is a tejút értékrendjével azonosul. S elindul a „világot látni”.
Kikkel találkozik? Minden elemzésből kiderül, hogy önnön negatív tulajdonságaival, hiszen a világot ő belül keresi. Egy önnevelés által önmaga fényét igyekszik megtalálni. Kivel találkozik vajon legelőször a serdülő, erejére, vágyaira rádöbbenő fiatal? E keresésben rögtön találkozik Fanyűvővel. Ki lehet ez a Fanyűvő? Mit csinál Fanyűvő? Megfogja az életmag felfelé törő kiteljesedését és elhajítja, megszakítja egy életcsíra további életlehetőségét. Ki kell mondjuk, hogy itt a fiatalkori roppant erejű nemi vágyról jelképe fanyűvő, ám Fehérlófia megbirkózik vele, nyakon csípi és „elfojtja”.
S tovább megy, magával víve elfojtott ösztöneit. Találkozik Kőmorzsolóval. Ki ő? Ő az, aki az anyag legutolsó állapotában lévő kristályokat is szétmorzsolja. Aki a fényt tükörként ragyogtató köveket is szétmorzsolja… vagyis egy lélekmarcangoló tulajdonság jelenik meg általa. Fehérlófia őt is legyőzi, s mennek tovább együtt. Jön Vasgyúró. Ő a marsikus erő megtestesítője, az indulat és a harcikedv, a hősködésre való hajlam megjelenítője, akit legyőz, de magával visz, a többiekkel együtt.
Jönnek ám az újabb próbák. Mi történik akkor, ha az elfojtott, el nem engedett tulajdonságainkra bízzuk önnön testi-lelki-szellemi táplálásunkat? Bizony jönni fog egy kis ember nagy bottal/szakállal és eleszi előlünk a táplálékot.
Ez a jelenet a kásafőzés, ahol a négy „barát” közül egy mindig otthon marad kását főzni, míg a többiek vadásznak. Itt álljunk meg egy szóra. Minek a kása, ha vadászni vannak? Nem lőnek semmit, amit megsüthetnének a kása helyett? S miért nem vadásznak négyen, bizonyára eredményesebbek volnának. Ki is Fehérlófia valójában? Nimród, az égi vadász. Itt szó nincs arról, hogy vadat ölni mennek, itt csupán arról van szó, hogy az életképi helyzet megmerevedik, Nimród a maga minőségében statikus, moccanatlan helyzetbe kerül, ám felnagyítódik és mozgalmassá válik egy belső folyamat: az elfojtott tulajdonságok mocorogni kezdenek benne. Elsőként a nemi vágy találkozik a kísértővel, aki ráadásul pont az ő érzékelésének szintjén mozog, hiszen történetesen Hétsingszakállú kapanyányi-monyóknak hívják… ahogy Pap Gábor rávilágít, bizony egy „kapanyélnyi” fallikus erő jelenik meg, s kineveti az elfojtott nemi vágyat, Fanyűvőt, felgerjesztve benne a visszavágás vágyát. Majd ugyanez történik a másik két „baráttal” is, akiket kicsit nehezebben, de csak legyőz. Aztán jön maga Fehérlófia, aki nem tesz mást, mint megfogja szakállánál, s azt behúzza egy kettéhasadt fa két fele közé s ezzel odakötözi a fához a Monyókot. Majd jönnek a barátok, s látják, hogy Fehérlófia megfőzte a kását. Mennének megnézni a legyőzöttet, ám a fában csak a szakáll maradt, a manó eltűnt. Keresésére indulnak, 7 nap, 7 éjjel keresik, míg egy nagy fekete lyukhoz érnek. A szakáll a „Bak”-ság szimbóluma, a kisember ereje tehát a Bakban rejlik, melytől megfosztották immár.
Itt tanakodásba kezdenek, ki menjen le? Vagyis ki lesz az az uralom alá vett tulajdonság, aki utánamegy a kisembernek, s vállalja, hogy mindenki előtt szemébe nézzen. Erre a három „barát” közül egyik sem képes. Vagyis rá kell jönnie Fehérlófiának, hogy hiába győzte le gyengeségeit, azok még mindig az övéi, csak elfojtottan. Így hát maga megy le a pokolra, hogy bizonyítsa, ő így is kész szembenézni bármivel. Lemegy hát a pokolra, s ott máris megtörténik a baj. Itt ugyanis már nem saját közegében van, hanem egy idegen közegben, ahol nem tudja uralni elfojtott tulajdonságait, azok ösztönösen törtnek elő. Azonban mintha itt elfeledné a fenti alapértéket, melyet eddig oly jelesül képviselt. Újfent legyőzi a kis embert és bosszút áll. Csakhogy a fenti értékek elhagyása itt lent is megbosszulja magát. Hiába szabadít ki három királylányt is a sárkányoktól, a fenti társai őt nem húzzák fel, csak a lányokat. Hiszen amíg ő lenn volt és ott méltatlanul cselekedett, emezek idefent erőre kaptak. Maradjon csak a „szeretet bajnoka” lenn, ők jól el lesznek nélküle.
Itt mégegyszer találkoznia kell önnön tulajdonságainak képviselővel. Érdemes megfigyelni, hogy ugyanazok a tulajdonságok jelennek meg, csak erőtlen/fordított alakban. Az erőtlen kapanyélnyi f… monyók, mint a meddő vágy: Fanyűvő. A rézerdőben (Vénuszi elem) szerelmet talál a kisrálykisasszonyok formájában, ám ehhez le kell gyűrnie a háromfejű sárkányt. A sárkány a Szaturnusz megjelenítője, aki kővé dermeszt… tehát kőmorzsoló pokolbéli párja ő.
Itt a sorsfordító pillanat, a három barát felhúzza a három királykisasszonyt, de lenn hagyja Fehérlófiát. A legyőzött tulajdonságokat, nem lehet büntetlenül erőszakkal uralni a „mélyben”… ez felér azok győzelmével. Ezért maradt a mélyben Fehérlófia. Hiszen amíg ő lenn volt és ott méltatlanul cselekedett, emezek idefent erőre kaptak. Maradjon csak a „szeretet bajnoka” lenn, ők jól el lesznek nélküle.
Érdemes itt megállunk ismét, értelmezni a tényleges cselekményt. Fehérlófia, azaz Nimród a „bent”-ben van, önmaga belső harcait vívja „révületben”. Aki ebből az állapotból nem tud „feljönni”, „kijönni”, az bizony ténylegesen halál fiává válik. Ám az ember tanulhat hibájából, különösen, ha uralja szellemét, és ezt teszi Fehérlófia is, a harmadik találkozáskor.
A griffmadár fiókáit megmenti, noha ez teljesen „ésszerűtlen” cselekedet az ő szemszögéből. Kik a griffmadár fiókái? A marsikus Vasgyúró pokolbéli párjai. Azonban még innen, a pokolból is létezik megváltás. Ennek az egyetlen módja az érdek nélküli kegyelem, amit Fehérlófia gyakorolt a fiókákkal szemben. A teljes önfeláldozás. Ez hozza vissza Fehérlófiát az élők sorába… hiszen ez maga a második beavatás.
Nimród első beavatása a fa kérgének lerántása előtt, a sötét bikával való küzdelem volt. Most jött el a második bevatás ideje, amit a Kígyótartó csillagkép minősége hoz el számára. Ki ez a Kígyótartó? Ismét Paksi Zoltántra hivatkozom. Ő a görög mitológiában Aszklépiosz, aki a Napisten (Apollón) gyermeke, aki Kheiron kentaurtól – aki szintén Nyilas jegyhez tartozik – tanulta a gyógyítás mesterségét, mivel még az a pokolból is képes visszahozni a holtakat. (Tanítója tehát egyben Nimród anyja.) Bizony itt rá van szüksége Fehérlófiának! Varázseszköze e caduceus, egy szárnyas bot, melyre egy fekete és egy fehér kígyó tekeredik. (Megjelenésében az emelkedő Griffmadarat ábrázolja, a kétfejű sast, aki hol egyik, hol másik oldalról veszi el az őt tápláló áldozati étket. A Sas csillagkép a Kígyótartó közvetlen szomszédja.) Ezzel a bottal hozza fel Aszklepiosz az alvilágból Fehérlófiát. Miről szól ez a beavatás?
A Kígyótartó a kígyó koronázott fejét tartja (a kígyó feje fölött ott az Északi Korona), azaz a szellem világosságát, mely az ösztönök uralma által valósul meg, illetve a kígyó farkát fogja, ami Tejút felső hasadékjában válik nemző, termékenyítő erővé. A Mérleg csillagkép jelenléte teremti meg az egyensúlyt, ami működtetni képes eztán Nimródot… aki ezáltal a Nyilasban immár a fénynemzés útjára lép! (Így születik, testesül meg a tejúton által az Ikrek csillagkép, benne Hunorral és Magorral). Ezzel a beavatással Fehérlófia „megvilágosodik”, „haza talál”. A felszínre érve elég „megjelennie” az egyik barátnál, mindhárom menten „kiugrik az ablakon”. Fehérlófia a legkisebb királykisasszonyt (vagyis ugyanannak a női minőségnek a harmadik, immár legtisztább formáját) feleségül kapja az öreg királytól, s vele fele királyságát.
Mi következik ebből számunkra? Bizony jönnek a próbák folyamatosan, és ha a fenti, kezdő értéket elfeledjük, vagy nem aszerint cselekszünk, annak meglesz a böjtje. Hogy lehet onnan visszatérni? Csakis egyféle módon, ha képesek leszünk az ingyenkegyelem gyakorlására. Azaz ha módunkban áll, akkor is megmentjük a bajbajutottat, ha az éppen halálos ellenségünk, történetesen egy griff madár fiókája. Önfeláldozás a jó érdekében. Ezzel juthat vissza a griff hátán Fehérlófia a fenti világba. Tehát miután visszatér, mit csinál az elszabadult tulajdonságokkal, azaz régi kísérőivel? A legtöbb változat szerint kihajítja őket az ablakon.
Nos, ha csak egy dolgot jegyzünk meg ebből az életútból, akkor az a Tejutat életben tartó erő legyen, azaz a szeretet, amit ha bárhol, bármikor elengedünk, akkor azt nem úszhatjuk meg következmények nélkül. Életutunk során egyre-másra fülön csíphetünk egy-egy olyan tulajdonságunkat, ami jobb elengedni, mint rejtegetni vagy nem foglalkozni vele. Így vagy úgy de meg fogunk mérettetni, el fogunk bukni, azonban föl tudunk emelkedni újra és már azt is tudjuk hogyan. Aki nem hiszi, járjon utána!
Ez az út minden magyar embernek az útja e hazában.