„A Rák alatt, a Mérleg „jövőjéből”, a Szűz és az oroszlán birodalmán át érkező Vízikígyó (Hydra) lehajtott feje látható. Ez egyrészt a sötétség feletti győzelmet, másrészről a belső alázat megszületését jelenti. És itt valaminek tényleg meg kell születni, hiszen az a bizonyos Jászol (Preasepe csillaghalaz) e jelben érintkezik a Nappal. (…) A Nap a Rák csillagképben éri el az Északi – és Déli szamár csillagokat. Tehát a fény, mint megváltás két szamáron jön el! A Tejútról érkező lélek már a „földre hozza”, itt kell használnia az isteni energiákat.

A csillagkép Napnál is világosabb üzenete a hármasság. De nem csak a már jól ismert test, lélek, szellem egységéről van szó, hanem az anyai teremtés szentháromságáról. Ez a befogadó, tápláló és elengedő szeretet, mely természetesen független nemünktől. Az önfeláldozó szeretet csillagképeként is értelmezhető a Rák. Az igazi, az égi otthon megalkotásának szükségességét sugallja úgy, hogy figyelmünket  a múlt és az eredet kérdései felé fordítja. A „honnan jön, honnan jöttem” válik itt alapkérdéssé.

Most válhat fontossá a befogadás! A tekintet(!) nem mindegy, merre fordul. A megnyílás feladata a belső (anyai) énünket érinti. Mit táplálunk, hordozunk magunkban? A belső jászolban(!) mit éltetünk? S ha kell, el tudunk engedni? Az ollónkkkal (!) el tudjuk vágni a másikat fojtó kötelékeket? A fény befogadása, az általa való megtermékenyülés és annak kisugárzása jelenti a Rák minőség lényegét!”  Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei